Szerző: Nagy Lengyel Kitti (Yoopy.hu - Social media & Marketing specialist)
Van egy könyv, ami az utóbbi hetekben kézről kézre járt a munkatársaink között. Kádár Annamária - Mesepszichológia (2012) című kötete az, ami a mesék EQ-fejlesztő hatásáról, a lelki fejlődésben betöltött szerepükről, valamint a gyerek-szülő kapcsolatról szól. Kismamaként rengeteg értékes gondolatot találtam benne, amelyeket szeretnék majd a gyermekem életébe is beépíteni.
Ez a blogbejegyzés azzal a céllal készült, hogy megoszthassak veletek, olvasóinkkal és vásárlóinkkal néhány érdekes gondolatot a könyv kapcsán. Ugyanakkor inspiráció is a kiadónk számára: segítsen felismerni a hiányosságokat és újabb hasznos publikációkkal bővíteni a portfóliónkat.
0–3 éves kor: az első mesék világa
Ebben az életkorban a gyermek utánzással tanul. Már az is meghatározó, ha azt látja, hogy szülei könyvet vesznek a kezükbe. A kicsik számára a legbefogadhatóbbak a lapozgatók, leporellók és kartonált könyvek. Fontos, hogy a képekhez szavakat kapcsoljunk – ez segíti a szókincs és a képzelet fejlődését. Ebben az időszakban a mondókák, rövid versikék és ritmikus gyakorlatok is nagy szerepet játszanak: a gyermek először a ritmushoz, dallamhoz kapcsolódik.
Ajánló: Tapikönyvek – vidám és rövid szövegeken/találós kérdéseken keresztül segítenek az állatok és tárgyak megismerésében.
3–4 éves kor: hétköznapi történetek
Ebben a korban a mindennapi életről szóló mesék a legideálisabbak, ugyanis ezek olyan történeteket dolgoznak fel, amikben saját magukra vagy ismerős szituációra ismerhetnek. A napi események vissza mesélése – „Mi történt az óvodában?” – biztonságot és kiszámíthatóságot ad a gyermeknek. A rövid, ismétlődő elemeket tartalmazó mesék hosszan fenntartják a figyelmet.
Ajánló: Matricás történekek (Piroska és a farkas, Hamupipőke, Csizmás kandúr) – klasszikusok, amelyek segítségével a gyerekek beleélhetik magukat a főhős szerepébe.
4–5 éves kor: a láncmesék és a fantázia kezdete
Ebben a korszakban alakul ki a mesetudat: a gyermek elkezdi megérteni, hogy a mese és a valóság különbözik. Egyre jobban vonzódik a történetekhez, amelyekben például az állatok emberi tulajdonságokkal bírnak. A világ kiszámíthatóvá válik számára, hiszen előre tudja, mi fog történni a történetben. Az ötödik életév körül megkezdődik a „nagy mesekorszak”, amikor a gyermek különösen érdeklődik a tündérmesék iránt.
Ajánló: EQ fejlesztő mesekönyvek – Kedves történetek az állatok világából, amelyek segítenek megküzdeni a gyermeki dac, félelem és harag érzéseivel!
6–7 éves kor: a tündérmesék kora
Ebben az életkorban már megjelenik a szimultán kettős tudat: a gyermek képes elválasztani a mesei és a valós elemeket. Át tudja élni a hős kalandjait, szurkol nekik, de nem keveri össze magát a szereplővel. Ezért ilyenkor a hosszabb, bonyolultabb tündérmesék és novellamesék is élvezetesek számára. A szókincs bővül, a figyelem tartósabbá válik, így összetettebb történetek feldolgozására is képes.
8–10 éves kor: a valóság meséi
Iskolás korban a gyermek fokozatosan elfordul a tündérmeséktől. Egyre jobban kedveli a valós élethelyzeteket bemutató történeteket – olyan meséket, amelyekben gyerekek és állatok mindennapi kalandjai állnak a középpontban. Ebben a korban előtérbe kerülnek az életszerű, de izgalmas események. A gyerekek ebben az időszakban már képesek több nézőpontból értelmezni egy helyzetet, kreatívan alkotni és önállóan meséket kitalálni.
Ajánló: 3D matricák – A3 méretű kétoldalas hátterüknek és újrahasználhatóságunak köszönhetően megannyi szórakoztató történet mesélhető el velük, melynek szerzője a gyermek maga.
Összegzés
A gyermekek lelki és érzelmi fejlődésében a mesék életkoronként más-más szerepet töltenek be. A ritmusos mondókáktól és leporellóktól kezdve a hétköznapi történeteken át a tündérmesékig, minden korszaknak megvan a maga ideális irodalmi világa. A legfontosabb azonban mindig az, hogy szülőként és pedagógusként együtt legyünk jelen ezekben az élményekben, hiszen a közös mesélés erősíti a kapcsolatot és biztonságot ad a gyermeknek.
Bibliográfia:
Kádár, A. (2012). Mesepszichológia. Kulcslyuk Kiadó. ISBN 978-963-89419-6-1
